Gofri, az édes street food: otthoni kiadás
A gofri amennyire egyszerű, annyira nagyszerű sütemény, amit kár lenne nem kipróbálni, ezért összegyűjtöttünk néhány szuper receptet és pár érdekességet, amit talán még te sem tudtál róla.
A gofrit a világon bár sok helyen szeretik és fogyasztják, elsősorban Amerikában és Belgiumban népszerű. Eszik mézzel, egyéb szirupokkal, friss gyümölcsökkel, fagylalttal és gyakorta csak tejszínhabbal.
Kinézete alapján azt gondolhatnánk, a gofri kifejezetten egy újkori gasztro-vívmány, de meglepő módon ez nem így van, hiszen már az ókori görögök is sütöttek forró vaslap között ostyákat.
A gofri eredete
A gofrira ma oly jellemző, összetéveszthetetlen bordázott megjelenés egy kreatív kézműves ötlete volt. A jellegzetes forma a méhkaptár mintázatára emlékeztet (melynek neve franciául gaufre), innen ered a népszerű finomság neve.
A gofri történetének fenntarthatósági vonatkozása is van: a belga cukrászok által készített első receptek Németalföldön ugyanis a maradékfelhasználás jegyében születtek, hogy ne kelljen alapanyagot kidobni. A cukrászok a vaslapok mintázatának lenyomatába mézet csorgattak, és úgy árusították ezt a finomságot.
Gofri változatok
Persze gofriból is többféle van, Belgiumban több névvel is illetik: gaufre, wafel és waffel néven is találkozhatunk vele. És nem kizárólag azért, mert a flamand és vallon elnevezés különbözik, hanem mert a tészta receptje, a forma, de még az ízesítés sem ugyanaz.
Az amerikai “waffle”-változat az amerikaiak számára készült az 1964. évi new york-i világkiállítás alkalmából. Amerikában, ahogy gyakorta a filmekben is láthatjuk, valóban reggelire fogyasztják szalonnával és juharsziruppal. Ha egy amerikai találkozik az édes gofri intézményével, alaposan meg is lepődik rajta, hogy vannak olyan helyek, ahol édességként fogyasztják.
Most, hogy már mindent megtudtunk a gofri történetéről, nincs más hátra, mint megízlelni ezt a fenséges finomságot!
Meglepő módon nem újkori találmány, már az ókori görögök is sütöttek forró vaslap között ostyákat. A mai formája később alakult ki, de a gofri gyökerei igen messzire nyúlnak vissza.
A gofri a nevét a jellegzetes bordázott megjelenéséről kapta, ami egy kreatív kézműves ötlete volt. A forma a méhkaptár mintázatára emlékeztet, melynek neve franciául gaufre - innen ered a népszerű finomság neve.
A belga cukrászok által készített első receptek Németalföldön a maradékfelhasználás jegyében születtek, hogy ne kelljen alapanyagot kidobni. A cukrászok vaslapok mintázatába mézet csorgattak és így árusították.
A waffel változat elsősorban Amerikában, a "hagyományos" belga gofri pedig Európában népszerűbb. Országonként eltérhet a receptje, és a legnépszerűbb feltétek is területenként változnak - eszik mézzel, szirupokkal, friss gyümölcsökkel, fagylalttal, és gyakran csak tejszínhabbal.
Belgiumban többféle nevű: gaufre, wafel és waffel néven találkozhatunk vele. Nem csak a flamand és vallon elnevezés különbözik, hanem a tészta receptje, a forma és még az ízesítés sem ugyanaz.
A gofri az 1964. évi new york-i világkiállítás alkalmából készült az amerikaiak számára. Ez a verzió vált népszerűvé Amerikában és terjedt el világszerte filmeken keresztül is.
Amerikában a gofrit reggelire fogyasztják szalonnával és juharsziruppal, ahogy a filmekben is láthatjuk. Ha egy amerikai találkozik az édes gofri intézményével, meg is lepődik, hogy vannak helyek ahol édességként fogyasztják.
Mézzel, egyéb szirupokkal, csokoládéval, friss gyümölcsökkel, fagylalttal és gyakran csak tejszínhabbal. A feltétek széles választéka teszi sokoldalúvá ezt az egyszerű, mégis nagyszerű süteményt.
A gofri amennyire egyszerű, annyira nagyszerű sütemény. Könnyen elkészíthető, sokoldalúan variálható és mindenki szereti. Kár lenne nem kipróbálni ezt az édes street food finomságot.
A bordázott, méhkaptár mintázatára emlékeztető megjelenés. Ez a jellegzetes forma nem csak szép, hanem praktikus is - tökéletesen tartja a mézet, szirupot és egyéb feltéteket a kis mélyedésekben.